HISTÓRIA - V. Magyarok nyomában

Magyarok nyomában…

Az Őrvidék településeit egykor a helységnév táblákról, a vasútállomások feliratairól, a városok és falvak előjáróinak hivatalairól olvashattuk le. Manapság csak három település „árulja el” a régi szép magyar nevét. A törvény így határozott. Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget és Felsőpulya magyarsága még büszke, magyar táblák mögött él. A többi település szinte eltűnik a feledés homályában. Felidézni, a múltból közelebb hozni ezeket a neveket, különös és szeretni való érzés. És nem nacionalizmus, nem sovinizmus, talán csak hagyománytisztelet. Így van rendjén!

A Felsõõri járás települései

Badersdorf – Pöszöny, jellegzetes német falu a Pinka partján.

Bad Tatzmannsdorf – Tarcsafürdő hagyományos gyógyüdülőhely, gyógyforrásait a bronzkor óta ismerik. A fürdő mindig a gróf Batthyány-család birtokában volt.  Keletkezéséhez népi hagyomány is fűződik. Az egyik elbeszélés szerint egy beteg disznókat legeltető kanász fedezte fel az itteni források gyógyhatását, míg a másik történet szerint egy Áron nevű zsidó csodadoktor kezdte a források vizét gyógyításra használni. Határában 1967-ben a környék népi építészetének emlékeiből falumúzeumot létesítettek. Mára félszáz magyar lakója ismert.

Bernstein - Borostyánkő - Az őskorban a szerpentinkő lelőhelye volt. A,  falu kőfaragói ma is készítenek ékszereket és egyéb dísztárgyakat a könnyen megmunkálható zöld ásványból. Az ókortól kezdve, a Balti-tengertől Rómáig húzódó Borostyánút fontos állomása volt. Vára a gyepűk felszámolása után, a XIII. század elején épült királyi várként. Hatalmas bástyái 1546 és 1590 között készültek. 1636 és 1864 között a Batthyány-aké, ez idő alatt nyerte el mai formáját. Batthyány Gusztáv 1865-ben az angol Edward Egan-nak adta el birtokot, akinek az örökösétől 1892-ben vásárolta meg az Almásy család a várat. Fényes Elek szerint: Magas kősziklán épült vára, egy fegyvertárral és egy kősziklába vágott mély kúttal, most is meglehetős állapotban van, s az inneni kilátás felette gyönyörű. Így tiszta időben a Horvátországban fekvő Ivancsicsa hegyét, Stájer és nyugoti Magyarországnak és Austriának jó nagy részét beláthatni. Itt született 1895-ben Almásy László neves Afrika-kutató. Életéről szól Az angol beteg (The English Patient) című hollywoodi játékfilm. Településén vagy harminc magyar ember lakik.

Deutsch Schützen-Eisenberg - Németlövő-Csejke / Livio - A magyar honfoglalás után Németlövő területe a nyugati határvidék része lett, ahova királyaink a csatlakozott népekből származó határőr íjászokat (lövőket) telepítettek. Így keletkezett az osztrák oldalon fekvő Németlövő – német lakókkal -,  és a magyar oldalon található Horvátlövő település – horvátokkal. Ősi szőlőhegyén egykor virágzott a szőlőtermesztés és bortermelés. Az itt termelt bort Stájerországba, Sziléziába, de még Lengyelországba is szállították. Leghíresebb borai a furmint és a kékfrankos voltak. A szőlőhegyen látható a XII. századi Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt régi templomának maradványa; míg a falu központjában látható Szűz Mária neve tiszteletére szentelt plébániatemploma 1741-ben épült. Alig egytucat magyar lakója ismert.

Grafenschachen - Árokszállás – Pinkafő mellett a régi magyar határnál fekvő német település, a Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1880-ban épült Johann Lang pinkafői építész tervei szerint.

Großpetersdorf  - Nagyszentmihály / Veliki Petrštof – A településről részletesen megemlékezem az I. fejezetben.

Hannersdorf - Sámfalva / Šampovar - Felsőőrtől 15 km-re délkeletre a Szabár-pataknak a Tankába ömlésénél fekszik. A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt, védőfalakkal övezett római katolikus plébániatemploma a XIII. században épült a Kirchriegelen. A XV. században gótikus stílusban építették át, ebből a korból származnak falfestményei is. A szentély bordái, gerincei, az ablakok béllelete és szárai s az ajtó foglalatai égetett agyagból valók. A község határában egy kőbánya és sokáig több mészégető volt. A község fejlődésén 1888-ban sokat lendített a szombathely-pinkafői vasútvonal megépülése, melyhez innen szállították az aprókavicsot. 5 magyar lakója ismert.

Jabing - Vasjobbágyi – A korabeli oklevelek szerint a község régen két részből állt. Az északi részt Kisjobbágyit nemesi kiváltságokkal rendelkező magyar kisnemesek, a nagyobbik részt, Nagyjobbágyit pedig többségben németek lakták. Az írások szerint „lakói igen szorgalmatosak, s hegyeikben találtatott kékes agyagból igen kapós korsókat s más edényeket csinálnak, mellyeket aztán messze földre elvisznek.” Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült. Evangélikus iskolája és imaháza egykor magyar, ma német nyelven működik... Már csak húsz derék magyar lakója van.

Kemeten - Vaskomját – Német falu. Határában a mai településtől nyugatra található erdős hegyháton egykor vár állhatott, melyre a "Burggrabenbach" és a "Burgstallberg" földrajzi nevekből lehet következtetni. A reformáció idején a nyugat-magyarországi evangélikusok egyik központja volt. A katolikus hitre áttért Batthyányi Ádám a többi birtokához hasonlóan az itteni Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt templomot is erőszakkal foglalta vissza.

Kohfidisch - Gyepűfüzes  - Nevét fűzfákkal benőtt területéről kapta, mely az egykori gyepűvonal része volt. A honfoglaláskor már lakott hely volt. Határában vaskori sírhalom van és gazdag lelőhelye a vaskorszaknak. A városban álló Nepomuki Szent János-kápolna 1840 körül épült, a benne álló szobor XVIII. századi. A kápolnát 2004-ben renoválták.

Erdődy-kastélya a XVI. században épült, a XVII. században új szárnnyal bővítették, majd a XVIII. század elején a két részt a mai főépülettel kötötték össze. 1820-ban a kastély köré nagy angolparkot építettek. Gyepűfüzes római katolikus templomát 1978-ban szentelték fel. Tíz magyar lakója ismert.

Litzelsdorf - Lődös  - A község a Strém patak mellett fekszik. A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Határában többek között kőeszközöket, cserépmaradványokat tártak fel. A római korból számos halomsírt is találtak. A városháza falában egy római családi sírkő van befalazva. A település elődje feltehetően egy határőrfalu volt. A Burgstall-Anger nevű lápos területen egy ismeretlen korú árokkal és sánccal körülvett csonka kúp alakú kiemelkedés, valószínűleg kora középkori földvár maradványai láthatók. A vár talán a magyar a gyepűvédelmi rendszer része lehetett. A régi írások szerint: Lakossága igen intelligens és szorgalmas; 1826-ban már magyar iskolája volt. Szőlőhegye nem igen termékeny, és savanyu bort ad… 8 magyar lakja.

Loipersdorf-Kitzladen - Lipótfalva-Kicléd - Pinkafőtől 6 km-re nyugatra a régi magyar határ mellett fekszik, ma Lipótfalva-Kicléd északi részét képezi. Jellegzetes német falu.

Mariasdorf - Máriafalva - Felsőőrtől 9 km-re északra fekszik. Nevét Mária Mennybemenetele (Nagyboldogasszony) tiszteletére szentelt római katolikus templomáról kapta. A legkorábbi írásos emlékek Menhárd, illetve Menhárt néven emlegetik (feltehetőleg "Menhard" vagy "Meinhart" német származású telepes neve után), de később "Marchhartstorff"ként és "Moristorf"ként bukkan elő feljegyzésekben.

Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma a tartomány legszebb késő gótikus katolikus temploma. A dombon álló templom méltóságteljesen magasodik a település háza fölé. Építését 1409-ben a Kanizsaiak kezdték meg gótikus stílusban.

Az első építési szakasz 1490-ig tartott, de nem lett teljesen kész. Ekkor épült fel a templomhajó, a nyugati kapu a timpanonnal, a sekrestye az alatta levő osszáriummal, az északi falban látható szentségház az 1483-as bevésett évszámmal és a két lépcsőtorony. A templomot 1666-ban, 1712-ben és 1724-ben barokk stílusban átépítették.

1882 és 1899 között Steindl Imre tervei szerint neogótikus stílusban felújították. Steindl, mint a magyarországi historizáló építészet jeles képviselője a templomot igyekezett megszabadítani a barokk elemektől és azt neogótikus ízlés szerinti elemekkel kívánta kiegészíteni. A munkák során csillaghálós szerkezetű boltozat került a szentélyre, s a lépcsőtornyokat is új tetővel fedték be. A legtöbb változás a nyugati homlokzaton történt. Ekkor készült az erkély, felette a baldachin alatt álló Mária szoborral. De eredeti szépségében megmaradt a csúcsíves kapu a timpanonnal, benne egy kinyílt rózsával, szétágazó ágú fatörzzsel, valamint két, oroszlánt és egyszarvút ábrázoló címerpajzzsal.

A templomnak egyedülálló, pécsi Zsolnay-majolikából készült főoltára van. Ugyancsak a pécsi Zsolnay-gyárban készültek a szószék mellvédje és a keresztelő medence is. A keresztelőkút gazdag díszítésű kovácsoltvas tetejét Budapestről hozták.

Róth Miksa üvegfestő üzemében Budapesten készültek a templomhajó Magyarország szentjeit ábrázoló üvegablakai - a rajtuk lévő felirat szerint megrendelői - "Vas megye közönsége" és "Magyarhon hálás fiai"... Megtekintésük minden magyar embernek szívből ajánlott!

A templom szentélyének zárókövét a Kossuth-címer díszíti. Értékesek a templom hímzett díszítései is.  A mezővárosnak tíz magyar lakója ismert.

Markt Allhau - Alhó - Felsőőrtől 8 km-re nyugatra a régi magyar határ mellett fekszik. Vas vármegye monográfiája szerint: Erdeiben régi, még ki nem kutatott sírhalmok vannak, s az ekevas gyakran hoz felszínre régi fegyverdarabokat. Vidéke regényes. A községen folyik keresztül a Stegersbach patak. Földesurai a Batthyányiak voltak. Vásárjoga egyike a legrégiebbeknek; négyszer tart évenkint országos vásárt. A községben még fennáll a pellengér, hirdetve a község egykori nagyobb szerepét. Szent Luca tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1776-ban épült. Főoltára 18. századi. Evangélikus temploma 1784 és 1786 között épült klasszicista stílusban. Tornya 1833-ban épült fel. 1971-ben a szomszédos Őribükkösddel egyesítették. 2001-ben lakossága 1769 fő volt, melyből 33 fő vallotta magát magyarnak…

Markt Neuhodis - Városhodász / Novi Hodaš - Rohonctól 5 km-re délnyugatra a Kőszegi-hegységben a hegyről lefutó patak völgyében fekszik. Városhodászról feljegyezték: határa sovány; fa, legelő elég; bort termeszt és sok méhet tart… Dombtetőn álló Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, 1796-ban bővítve átépítették. Rupprecht-kastélya 1880-ban épült. A Wallner-vizimalom 1783-ból való, 1998-ban teljesen felújították. Mellette szintén látogatható látvány-kovácsműhely áll. Az óhodászi településrészen 4 km hosszú Európában egyedülálló gomba tanösvény található. 2001-ben 739 lakosából 18 volt magyar.

Mischendorf – Pinkamiske - Felsőőrtől 20 km-re délkeletre a Teichenbach partján fekszik. Neve a Mihály személynév régi magyar "Miske" változatából származik. A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott. A legismertebb leletek a római korból származnak.

A plébánia épületénél római urna került elő a földből.  Pinkamiskétől egy kilométerre délre a Gyepűfüzes felé vezető út mellett római feliratos márványkövet találtak. Régi magyar határőr-település, melyet még a honfoglalás után telepítettek királyaink a csatlakozott népekből a nyugati gyepűk védelmére, a határőrök köznemesi kiváltságokkal rendelkeztek, a jobbágyok a vasvörösvári uradalomhoz tartoztak. Szent László király tiszteletére szentelt plébániatemploma 1697-ben épült, tornya 1757-ben készült el. 1730-ban készült főoltára a búcsúszentlászlói templomból került ide 1772-ben. Német ajkú lakossága mellett négy magyar lakója van.

Neustift an der Lafnitz - Lapincsújtelek - Pinkafőtől 8 km-re nyugatra a régi magyar határ mellett a Lapincs partján fekszik. A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a kelták és a rómaiak idején is lakott volt. Később több avar és szláv település is állt a Lapincs mentén, majd a 9. század elején Nagy Károly seregeinek nyomában megjelentek a bajor telepesek is. A honfoglalás után ez a területek a magyar szállásterület nyugati határvidéke lett. Többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. Kápolnája 1880-ban épült, 1948-ban renoválták. 1971-ben Lapincsújtelek a szomszédos Árokszállás és Hidasrákosd falvakkal egy nagyközségben egyesült, 1990-ben azonban a lakosság akaratából újra visszanyerte önállóságát. 1993-ban felavatták a község új címerét. 1994-ben megnyílt az új népiskola. Ugyancsak ettől az évtől évente három napos fesztivált rendeznek a tófürdő mellett. 1995-től az idegenforgalom elősegítésére szépítőegyesület működik.

Oberdorf im Burgenland – Őrállás - Vályi András szerint "OBERDORF. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vörösvárhoz közel, mellynek filiája; Szent Annának emlékezetére épűlt Kápolnája magos, hegyes és kies helyen épűlt, melly helyről tiszta időben Stájer Országba lehet el látni. Határjában fája van, földgye homokos, és köves.”

Oberschützen - Felsőlövő / Gornje Šice - Felsőőrtől 6 km-re északra fekszik. Vas vármegye monográfiája szerint " Felső-Lövő mezőváros a kies villámosi völgy déli részében terül el. Házai szétszórtan, kertek közepette fekszenek. Lélekszáma körülbelől 1500. A házaknak egész elhelyezése a községnek középkori származására vall. A község nagy gyümölcsös erdőben áll; középső része, két-háromemeletes épületeivel, városi szinezettel bir. A hegyi falut üde levegője, modern kényelemmel berendezett vendéglői és a helybeli értelmiség egyetértése vonzóvá teszi. A községnek büszkeségei az ott elhelyezett felsőbb iskolák, melyek 1845-ben keletkeztek: tanítóképző-intézet, hat osztályu gimnázium, melyet most nyolcz osztályuvá törekszenek kibővíteni, négyosztályu reáliskola és 100 növendék részére berendezett nevelő-intézet (internátus).

Felső-Lövő lakosai, akik Nagy Károly alatt ide telepedett gyarmatosok utódai, a honfoglalás után mint határőrök szolgálták a hazát és nevök után itélve íjászok lehettek. Régebben a borostyánkői uradalomhoz tartozott a község. Határában van a stílszerű, csinos külsejü Hoffmann-kastély, melyhez nagy gazdaság tartozik."

" 1845. május 13-ikán avatták fel Felső-Lövőn a mai hírneves tanintézetek azon legrégibb épületét, melynek alapját Wimmer Gottlieb Ágost felső-lövői ev. lelkész vetette meg. Ő gondoskodott arról, hogy a vidék iskolái jól képzett tanítókat kaphassanak, hosszas fáradozás után az első tanítóképzőt alapítván meg Vasvármegyében. Elemi iskoláját háromosztályú mintaiskolává bővítette és abban három tanítót alkalmazott.

A tanitóképzőbe, mely az országban az első protestáns tanítóképző volt, 12 fiatal embert vett fel, hogy azokat 4 év alatt tanítókká képezze. Csakhamar középiskola is keletkezett Felső-Lövőn, miáltal az intézetnek czélja részben az lett, hogy az ország minden részéből idesereglő ifjúság itt a német nyelvet sajátíthassa el. E két czélhoz újabb időben harmadiknak csatlakozik: magyar szellemben működni és a magyar nyelvet is kellőképen ápolni, úgy, hogy a felső-lövői tanintézetek legujabban a magyarság egyik erős várává lettek.”

1900-ban e településen tanított Móra Ferenc. 1946-ban a korábbi evangélikus gimnázium, mint szövetségi reálgimnázium nyílt meg újra. 1958-ben evangélikus tanítóképzőjét is újra megnyitották. 1965-ben Felsőlövő újabb felsőfokú intézménnyel gazdagodott, a Grazi Zenei és Képzőművészeti Főiskola kihelyezett tagozatával. 1982-ben elkészült az új kulturális és főiskolai központ. Szent Bertalan apostolnak szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű, tornya a 19. század második felében épült, 1964-ben restaurálták. A 14. és 15. századból származó falfestményei vannak. Evangélikus temploma 1785-ben épült, iskolaépületei 1842 és 1857 között épültek. Határában áll a Hoffmann-kastély. 2001-ben 2289 lakosából 2185 német, 34 magyar…

Oberwart - Felsőőr / Gornja Borta – Szombathelytől 35 km-re nyugatra, Graztól 88 km-re északra, Bécstől 128 km-re délre, a szomszédos Alsóőrtől 2 km-re, a Pinka partján fekszik. Közlekedési kapcsolatai jók: tőle nyugatra halad el az A2-es autópálya. Itt találkozik a Kismartonba menő B50 főút a Szombathelyre menő B63 és a Németújvár felől jövő B57 főúttal. A városi elkerülő út a B63a jelű főút, amely nyugati és északi irányból épült ki. Vasútállomása a Friedberg–Rohonc-vasútvonalon található.

Felsőőr történetének egész fejezetet szenteltem. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma 1463-ban épült gótikus stílusban elődje, melyet Szent János apostol tiszteletére szenteltek már 1350 előtt is állt. A templomot 1728-ban, majd 1778-ban átépítettek. Főoltárképét Dorfmeister István festette 1789-ben. Új Krisztus Feltámadása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1969-ben épült modern vasbeton épület, a régi templom előterében áll. A templom kétszintes, az altemplom Szűz Mária tiszteletére van szentelve. Református temploma 1771 és 1773 között, iskolája 1802-ben épült. A református parókia 1784-ből való, ez a város legrégibb tornácos épülete. Evangélikus templomát 1812 és 1815 között építették.

Pinkafeld –Pinkafő - Vas vármegye monográfiája szerint " Pinkafő lakosai kizárólag iparral foglalkoznak; a községben egyetlen földmives sem lakik. A gazdálkodás itt csak mellékes foglalkozás.

Képviselve van itt minden iparág; legkiemelkedőbb mégis a posztóipar, mely körülbelül 60 családot foglalkoztat. Pokróczokat és futószőnyegeket most már egy 95 lóerejü gyár is készit. Pinkafő középületei közt nevezetes a tágas és igen diszes róm. kath. plébánia-templom, melyet gr. Batthyány József, mint kegyur emeltetett 1786-ban nagy költséggel.

Benne működött egy félszázadnál tovább Weinhofer József, a nagyhírű lelkipásztor, ki férfiúi erejében az ország leghíresebb egyházi szónokának tekintetett. Igen szép az ág. ev. hitközség temploma is. A temető kápolnáját az egykor nagy hírű Steinle mester remeke: Krisztus a keresztfán, díszíti.

Az alig 2845 lelket számláló városka 1893-ban épített a templom szomszédságában egy kétemeletes palotaszerü róm. kath. fiu elemi iskolát; egy felsőbb leányiskola is van a községben, az apáczák vezetése alatt, továbbá a négy osztályu polgári fiuiskolának is díszes épülete van. Kulturtörténelmi tekintetben a Paulai szt. Vinczéről elnevezett apáczák zárdája bír elsőséggel, a mennyiben ez volt a ma már annyira elterjedt irgalmas apáczák első zárdája a hazában. Van e zárdában magán-kórház, gyámintézet elaggottak számára, elemi leányiskola és nőnevelde. Pinkafő vidéke igen szép.

A katlant, melyben Pinkafő meghuzódik, az 1600 m. magasságu Wechsel védi az éjszaki szelektől. A körben elterülő beláthatlan fenyvesek ereszeiben a gyümölcsfák erdei fedik helyenként a halmokat, melyek egyikére gróf Batthyány Pál, győri nagyprépost csinos kálvária-templomot emelt, melyhez a szt.-Ágoston remeték számára zárdát is épittetett. E dombról, kivált éjszaknak s keletnek ritka szép kilátás nyílik."

A pinkafői kézművesség a 19. század közepén élte virágkorát. Több mint 40 kézműves céhéhez 661 kézműves mester tartozott. Ruházati üzemei közül több textilgyárrá fejlődött. Bőrgyár, sörgyár, gyufagyár, papírmalom és egy vashámor jelzi az ipari fellendülést. 1871-ben a mai Burgenland területén elsőként itt alakult meg az önkéntes tűzoltóegylet. Fejlődésén nagyot lendített az 1888-ban megépült Szombathely–Pinkafő-vasútvonal elkészülte.

Plébániatemploma 1774 és 1786 között épült. 1786 szeptember 1-jén Szily János szombathelyi püspök szentelte fel Péter és Pál apostolok tiszteletére. Evangélikus temploma 1785-ben épült, tornya 1822-ben készült el. Batthyány-kastélyát 1658-ban gr. Batthyány Ádám építtette, a 18. században bővítették. A Kálváriatemplom 1784-ben épült, építtetője gróf Batthyány Ádám volt. Déli oldalán remetelak épült. A temetőkápolnát 1853-ban gróf Batthyány Miklós és felesége építtette.

Az irgalmas nővérek kolostora 1854-ben épült gr. Batthyány Franciska - gr. Batthyány Milósné gr. Széchenyi Franciska, Széchenyi István nővére a község nagy jótevője - megbízásából. A barokk Szent József-kápolnát 1730-ban emelték. A 18. században épített Török-kápolna a török harcokra emlékeztet. A Szent Vince-kápolnát 1832-ben építették.

A régi városháza épületét 1629 körül a tiroli származású Rindsmaull család építtette. A város 1728-ban vásárolta meg városháza céljára, mely funkcióját 1954-ig töltötte be. Előtte 17. századi pellengér áll a város ítélkezési jogának emléke. Városi múzeuma 1989-ben nyílt a régi városháza épületében. A Mária-oszlopot 1757-ben állították. A III. Frigyes és Mátyás király között 1459-ben zajlott csata helyén egy a 17. vagy a 18. században állított kereszt áll.

Rechnitz - Rohonc / Rohunac - Felsőőrtől 25 km-re keletre, Szombathelytől 15 km-re északnyugatra, Kőszegtől 14 km-re nyugatra a Kőszegi-hegység déli lejtőjén fekszik. Területének észak részét a hegyeket borító erdő alkotja. Ide tartozik a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsának osztrák oldala: az Írott-kő is. A hegyek lábánál szőlők és gyümölcsösök találhatók, melyek összeolvadnak Bozsok ültetvényeivel. Főúton Felsőőr és Szombathely felől a B63-as autóúton, Léka felől a B56 főúton, míg Kőszeg és Bucsu felől alsóbbrendű úton érhető el. Vasútállomása csak teherforgalmat szolgál, az egykori Szombathely–Pinkafő-vasútvonal osztrák oldalon megmaradt szakasza végződik itt. Az Írottkő Natúrpark alapítójaként fontos kerékpáros központ.

    Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt plébániatemplomát gr. Batthyány Ádám építtette 1679-ben az 1644-ben leégett korábbi helyén, 1727 és 1730 között barokk stílusban építették át. Sírboltjában nyugszik Faludi Ferenc.

A katolikus templom előtt álló Fájdalmas Szűzanya-oszlop az 1710. évi pestis emlékére készült a Batthyány család költségén. 1793-ban, miután egy vihar ledöntötte újra kellett állítani. Evangélikus temploma 1783-ban épült. 1853-ban neogótikus stílusban építették át, új tornyot, homlokzatot, ablakokat kapott. Oltárképe, Krisztus az olajfák hegyén 1813-ban készült. 1972-ben és 1996-ban renoválták. A Főtéren álló 1848-as Szabadságoszlopot egy kőszegi szobrász készítette a jobbágyfelszabadítás emlékére. Először 1898 augusztusában állították fel.

A Bozsok felé menő úton a katolikus temetővel átellenben egy a 18. század első felében épített Pieta-képoszlop áll, melyet 1971-ben renováltak. A város déli kijáratánál a sportpálya mellett 18. századi barokk Mária-oszlop áll, 1996-ban restaurálták. A vasútállomás felé menő út mellett álló régi magtárépület építési ideje nem ismert. A török harcok idején védelmi funkciót látott el, ma a Simon család tulajdona.

A Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére szentelt temetőkápolnát 1703 és 1710 között építették. 1945 márciusában a harcok során leégett. A háború után újjáépítették, 1972-ben renoválták. A temető keresztje 1700-ban készült.

    A város határában emelkedik az Irottkő, a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, rajta 1913-ban a város által épített kilátó áll. Elődje az 1891-ben még fából épített Árpád-kilátó volt.

    A Faludi-völgyet 1961-1964 között a Rohonci-patak vizével töltötték fel és egy strandolásra is alkalmas tavat hoztak létre benne, amely kedvelt pihenőhelye mind a környékbeli osztrákoknak, mind a magyaroknak. Kiszolgáló létesítményei 1993-ban épültek. Rohonc középkori várának csekély maradványai a Faludi-völgy nyugati oldalán emelkedő magaslaton találhatók. A natúrpark területén az erdőben vadász tanösvény található.

 2001-ben 3237 lakosából 2918 osztrák, 133 horvát, 115 magyar volt…  

Riedlingsdorf - Rödöny - Pinkafőtől 2 km-re délkeletre a Pinka partján fekszik. Német falu, Szent Orbán tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1811 és 1816 között épült.

Rotenturm an der Pinka - Vasvörösvár  - Felsőőrtől 6 km-re délkeletre a Pinka partján fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik még az északkeletre fekvő Őrisziget (Siget in der Wart) és Oláhciklény (Spitzzicken). Neve az általánosan elfogadott vélemények szerint téglából épült vörös színű erődfalával kapcsolatos. Ezzel összefüggésben vannak olyan nézetek, hogy a név a közelben bányászott vasérctartalmú kőzet színével áll kapcsolatban.

Vas vármegye monográfiája szerint " Vörösvár, község a Pinka mellett szombathely-pinkafői vasutvonal mentén fekszik; 133 házzal és 1014 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Vasúti állomás, posta- és távíró helyben van. A körjegyzőség székhelye. Lakosai dalegyletet tartanak fenn. 

A község határában gyakran találnak vaskori emlékeket. Plébániája 1688-ban már virágzott; mostani temploma 1794-ben épült. Kegyúra gróf Erdődy Gyula. Itt van a híres vörösvári, mór izlésben épült és gróf Erdődy Gyula tulajdonát képező, nagyszabásu kastély, mely arról is nevezetes, hogy itt őrzik a kastély egyik tágas toronyszobájában II. Rákóczy Ferencznek annak idején sokat kutatott titkos levéltárát. Itt van elhelyezve az Erdődy-család gazdag, rendezett levéltára is.

A kastély, mely remek park közepén, magaslaton áll, egyike az ország legszebb épületeinek. Berendezése is fényes és igazi előkelő izlésre vall. Érdekes darabja az egyik csarnoknak egy kitömött, hatalmas oroszlán, melyet a nemrég elhunyt gróf Erdődy István sajátkezüleg lőtt.

A kastély egyes termeiben vannak elhelyezve a gróf Erdődy Gyula álal sajátkezüleg tervezett és faragott remek butordarabok, amelyek úgy konczepcziójuknál, mint kivitelük nélfogva a legkifejlettebb műizlésre vallanak. Itt van gróf Erdődy Gyuláné díszes festő műterme is."

Mai kastélyának elődje egy középkori vizivár volt, melyet a Pinka vize vett körül és 1540 körül pusztult el. Helyette az Erdődyek a 17. században építették fel a régi kastélyt, melyet 1810-ben bontottak le. 1860-ban gróf Erdődy István először Ybl Miklóst bízta meg az új kastély tervezésével, aki azt nem fogadta el. Végül 1862 és 1864 között épült fel a mai kastély Weber Antal tervei szerint bizánci-mór stílusban. A kastély 1971-óta a tartomány birtoka.

A Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát 1402-ben említik először. Az 1697. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint a templomnak zsindellyel fedett fatornya van. 1759-ben gróf Erdődy Lajos barokk stílusban átépíttette, majd 1819-ben megépült tornya is. Főoltárképét 1662-ben egy itáliai útján gróf Erdődy István vásárolta. A templomban egy értékes, carrarai márványból faragott Madonna-szobor is látható. A szószék alatt látható az ún. „Budapesti királykoronázási szék”, melyen az utolsó magyar király IV. Károly térdelt 1916-ban magyar királlyá koronázása alkalmával. A műtárgyat a király titkára Erdődy Tamás kapta meg mint a barátság jelét és hozta kastélyába. Innen került át a templomba. A templomot 1992-ben renoválták.

Schachendorf - Csajta  / Čajta – Csajtáról az első fejezetben emlékeztem meg. 37 lakója magyarnak vallja magát…

Schandorf - Csém  / Čemba - Felsőőrtől 23 km-re keletre, Szombathelytől 16 km-re nyugatra, a magyar határ mellett fekszik. A település története nyolcezer évre nyúlik vissza, ezzel a dél-burgenlandi térség egyik legrégibb lakott településének számít. Horvát község.

A hallstatt-korban fejlett vasfeldolgozás folyt itt, mely jólétet hozott az itt élőknek. Ennek a kornak az emléke az a mintegy százhetven nagy halomsír, melyet az itt élő gazdagabb embereknek emeltek. Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1795-ben épült, 1835-ben barokk stílusban építették át.

2007-ben a magyarországi Narda és Csém között új határátkelőhely létesült, melyet gyalogosan és kerékpárral lehet igénybe venni. Ez nagyban hozzájárult a két horvát anyanyelvű község kapcsolatainak erősítéséhez.

Stadtschlaining - Városszalónak -    Szalónak vára 1240 körül épült. 1289-ben a németújvári viszály során valószínűleg súlyosan megsérült, de a Tompek család újjáépíttette. 1450 körül Baumkirchner András és utódai bővítették és megerősítették. 1648-49-ben Batthyány Ádám nagy borospincét, magtárat és új várkaput építtetett hozzá. Ekkor építették a vár lovagtermét is. A várkápolna 1713-ban épült, főoltára 1750-ben készült. A várhoz vezető híd szobrait 1752-ben Johannes Piringer készítette. Szent József tiszteletére szentelt plébániatemploma 1464 és 1470 között épült. A 15. század végétől a pálosok kolostorának temploma volt. A templomot és a kolostort Baumkirchner András várúr építtette. A 16. században a reformátusoké volt, akiktől 1640-ben vették vissza a katolikusok.

A Rákóczi-szabadságharc alatt 1704 és 1709 között súlyosan megsérült. 1732 és 1779 között barokk stílusban építették át, tornyát 1878-ban építették. 1978-ban és 1988-ban renoválták. A templom mellett álló két házban az 1458-ban épített pálos kolostor romjai láthatók. A kolostort 1550-ben hagyták el a pálos szerzetesek. A régi temető fölé 1820-ban a plébániát építették, melyet 1976-ban bontottak le.

A Szent Rozália-kápolnát az 1713-as pestis emlékére építették.

Evangélikus temploma 1782 és 1796 között épült. Tornyot 1846-ban építettek hozzá. A városi díszkút az 1857. évi császári látogatás emlékére épült. Zsinagógáját 1800ban építették, 1864-ben átépítették és renoválták. 1989-óta könyvtár működik benne. Városfalai a 15. században épültek, részben ma is állnak. A városháza épülete a 19. században épült, egykor polgárház volt, melyet 1945 után vásárolt meg a város. A Főteret 17. századi árkádos polgárházak szegélyezik.

1991, október 1-jén Városszalónak városi rangot kapott. A XX. század végén Városszalónakon alakult meg az Európai Béke Egyetem (EPU) és Békefenntartó-képző Központ. A várban pedig az Európai Békemúzeum került berendezésre. Az egyetem soknemzetiségű diákságát fogadja a modern Haus International. A régi zsinagógában pedig az egyetem könyvtára kapott helyet. 2001-ben 2093 lakosából 1962 német, 32 horvát, 28 magyar, 71 egyéb nemzeiségű volt.

Unterwart  - Alsóőr / Dolnja Borta – l. a Legmagyarabb falu…

Unterkohlstätten - Alsószénégető - Felsőőrtől 20 km-re északkeletre, a Kőszegi-hegység északi völgyében fekszik. Területe ősidők óta lakott. Határában római telep nyomait és sírokat tártak fel. A települést a 16. század végén alapították, lakói az uradalmi kohókhoz égettek szenet. 1597-ben "ZenEgheto" néven említi oklevél.  Alsó- és Felsőszénégető 1640-ben vált ketté. A település 1780-ig Léka plébániájához tartozott, ekkor azonban a szomszédos Felsőszénégető plébániájához csatolták. 1859-re felépült a község temploma, 1875-ben pedig az iskola épülete. 1971-ben Alsó- és Felsőszénégető, Szalónakhuta, Gyöngyösfő és Vágod egy községben egyesült. 1989-ben biomassza üzem létesült a településen. 2001-ben 1103 lakosából 1081 német, 19 magyar, 3 fő egyéb volt.

Weiden bei Rechnitz - Bándol/ Bandol - Rohonctól 13 km-re keletre a Kőszegi-hegység déli lábánál fekszik. Barátmajor, Füsthegy, Sirokány, Hármasfalu, Kulcsárfalu, Polányfalva, Rumpód és Szabar települések tartoznak hozzá. 

A 14. században "Weiden", majd "Bandoly", de 1538-ban "Rakottyás" néven említik. Rá vonatkozhat a soproni oklevéltárban található okiratban az 1360-ban a Nagymartoni grófok birtokában volt "Reketye" falu említése.

A XVI. századtól az Erdődy család birtoka. Lakosságát a török 1532-ben kipusztította, helyükre gróf Erdődy Péter horvátokat telepített. A legjelentősebb kisbirtokos a Tallián család volt. Szentháromságnak szentelt kápolnája a 18. század végén már romos állapotban volt.

Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1819-ben épült, mai alakját az 1953-as átépítéssel nyerte el.

Wiesfleck - Újrétfalu - Felsőőrtől 10 km-re északnyugatra, Pinkafőtől 2 km-re északra fekszik. Német falu, Szent Erhard regensburgi püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű.

A templom védőszentjének személye arra ad bizonyságot, hogy a település egykor a niederaltaichi bencés kolostorhoz tartozott. A templom kora gótikus szentélye egy korábbi temetőkápolnára utal. Evangélikus templomát 1976-ban szentelték fel.

Wolfau - Vasfarkasfalva - Felsőőrtől 10 km-re délnyugatra a Lapincs völgyének felső szakaszán fekszik. Német - stájer falu. A magyar honfoglalást követően határőr település állt itt, melyet még 1257-ban a szomszédos Alhóval együtt "Erunsd" alakban említenek.

A két település csak később különült el egymástól. Farkasfalva első önálló okleveles említése 1365-ből származik "Walho" alakban. 1465-ben "Walfaw", 1496-ban "Balfo" néven szerepel a korabeli forrásokban.